Siena leghíresebb látnivalói, műemlékei, érdekességei

PIAZZA DEL CAMPO

Siena egyik gyöngyszeme ez a kagyló formájú, a Palazzo Pubblico (Városháza ) felé lejtő tér, amely beilleszkedve a völgy mélyedésébe egyben az esővíz összegyűjtésére is szolgált. A teret a Palazzo Pubblico (Városháza) uralja magasba szökkenő, szinte a fizika törvényeivel dacoló 102 méteres tornyával. A 13. század végén épült ez a világszerte ismert épület, amelynek az építője ismeretlen. A homlokzatán többször megjelenik Siena fekete-fehér címere, a Balzana. A belső térben a ma is működő városháza hivatalai mellett egy érdekes múzeum is helyet kapott, amelyben a 14. századi siénai festőiskola kiemelkedő mestereinek az alkotásait láthatjuk. A leghíresebbek Ambrogio Lorenzetti a Jó és a Rossz kormáyzás allegóriáját bemutató freskók. A Rossz kormányzás , a zsarnok uralkodása alatt a város lakói szegénységben és nyomorban tengetik az életüket, a vidéket háborúk pusztítják, igazságtalanul megvádolt foglyokkal vannak teli a börtönök, szomorú és kihalt a vidék. Ezzel ellentétben a bölcs kormányzat hatásait illusztráló freskókon örömet, gazdagságot, szorgalmasan tevékenykedő iparosokat, serényen dolgozó kézműveseket láthatunk, látjuk a tanárt az óra közben, a diákjainak a körében, a kereskedőt amint éppen egy vevővel alkudozik, a táncoló és éneklő lányokat, a várost körülvevő szépen megművelt földeket, a vadászó nemeseket. Ezekkel ez életképekkel bekukkanthatunk a középkori virágzó város életébe.

A tér kialakításához kapcsolódik az egyik első urbanisztikai szabályozás Európa történetében. Az 1297-ből származó rendelet megszabja az ablakok méretét és formáját, azok díszítését a paloták térre néző homlokzatán, s tiltja a balkonok alkalmazását abból a célból, hogy egy egységes hangulatú, a Városháza stílusához igazodó harmonikus tér jöhessen létre.

A Városháza szomszédságában, a siénai Levéltár épületében található egy különleges gyűjtemény, a Biccherne múzeum.

További információk a Biccherne múzeumról»  

A Campo a híres lovasverseny, a Palio helyszíne is, amelyet minden évben kétszer, július 2-án és augusztus 16-án itt rendeznek meg.

SIENAI DÓM

A három dombra épült Siena legmagasabb pontján épült fel ez a gótikus csoda a 13. század közepétől kezdve. A jellegzetes fehér-fekete (vagy inkább sötétzöld) csíkozásó harangtornya és az ellipszis alakú kupolája már messziről köszönti a városba érkező látogatót.

A 14. század első felében, amikor Siena a Kilencek Kormányának az éveiben a fénykorát élte, elhatározták, hogy kibővítik a régi, már kicsinek tűnő templomot. 1339-ben el is kezdik a nagyszabású munkát. A tervek szerint a régi dóm az új monumentális templom kereszthajójává változott volna. A munkálatokat azonban megállította az 1348-as pestisjárvány, valamint statikai problémák is felmerültek, így a csak a Facciatone ( óriáshomlokzat), egy-két boltív és pillér maradt meg emlékeztetőképpen a gigantikus vállakozásból. Ebben ez épületrészben rendezték be a Dóm múzeumát, amelyben a Dóm homlokzatát díszítő eredeti szobrokat és sienai festők remekműveit őrzik.

A Dóm főhomlokzata a sienai gótika csúcsteljesítménye, amelynek megvalósításában oroszlánrészt vállalt Giovanni Pisano a 13. század utolsó éveiben.

Amennyiben ez lehetséges akkor még lenyűgözőbb a templom belső tere a világon egyedülálló padlómozaik díszítéssel, amelyen a15. századtól kezdve a 19. századig a legkiemelkedőbb sienai mesterek dolgoztak, tudásuk legjavát beleadva ebbe a vállalkozásba.

A belső tér olyan mintha egy művészettörténeti könyv illusztrációja elevenedett volna meg. A 13. század mestereitől kezdve egészen a barokk korig szinte minden stílus képviselteti itt magát. Láthatunk Nicola Pisano, Donatello, Pinturicchio, Michelangleo, Bernini alkotásokat egy épületben. Különálló kis ékszerdoboz a Dómban a Piccolomini könytár, amelyben a II Piusz pápa életét bemutató nagyszerű Pinturicchio freskókat csodálhatjuk meg.

SZENT DOMONKOS TEMPLOM

A domonkosok dombtetőre, vörös téglából épült 13.századi temploma, amely szorosan kötődik Siena egyik leghíresebb szülöttjének, Sienai Szent Katalinnak az életéhez. Hiszen Szent Katalin 1347-ben ebben a városrészben látta meg a napvilágot, s magában a templomban vagy annak környékén került sor csodáinak, látomásainak nagy részére. Katalin egy kelmefestő 24. gyermekeként született, s már gyerekkorában elkötelezte magát az Istennek tetsző, aszkétikus életmód melett. Hétéves korában elhatározta, hogy sohasem fog férjhez menni, Egész életében önfeláldózóan segítette a rászorulókat, lemondott minden kényelemről, tövig levágatta a haját, a földön fekve aludt, kőpárnára hajtva a fejét, böjtökkel sanyargatta magát.Többször megjelent előtte Jézus más szentek társaságában, Pisában borrá változtatta a hordóban a vizet, betegeket gyógyított, s visszahozta édesanyját a halálból az életbe a legendák szerint. Rendkívül nagy népszerűségnek örvendett már életében, majd II Piusz pápa idején, 1461-ben szentté avatták, 1939-ben pedig Olaszország egyik védőszentje lett. A Szent Domonkos templomban őrzik a fejét egy díszes ereklyetartóban, reneszánsz freskókkal és szobrokkal díszített kápolnában.

Ha többet szeretnél tudni Siénai Szent Katalinról»

A PALIO, AZAZ LOVASVERSENY

Szinte minden olasz városban rendeznek középkori eredetű játékokat, versenyeket, de ma már főként turistacsalogatás és látványosság céljából. Az egyedüli kivételt talán a siénai Palio, lovasverseny jelenti. Ezt az eseményt a siénaiak a saját maguk szórakoztatására szervezik, beleélik magukat a verseny hangulatába, s a tömegével ideérkező turisták igazából csak nyűgöt jelentenek nekik.

A hagyomány a középkorba nyúlik vissza, azonban az első hivatalos feljegyzések csak 1633-tól kezdődnek. Azóta változtak a szabályok, változtak a szereplők, de a verseny szelleme és hangulata változatlan maradt. A tősgyökeres siénaiak számára kötelező találkozó, s az esemény a városhoz illetve a kerülethez való tartozás jelképe is.

Évente kétszer rendezik meg, július 2-án és augusztus 16-án, a verseny helyszíne a Piazza Campo, a Városháza tere. Ebből az alkalomból felszórják homokkal a tér külső gyűrűjét, a lovasok háromszor kerülik meg teret a tömeg tombolásától kísérve. Siena 17 kerületre (contrada) oszlik, egy-egy versenyen 10 contrada lovai vesznek részt.

Egy érdekesség a siénai contrádákról»

A verseny előtt 3 nappal kisorsolják a lovakat, s elkezdődnek a próbafutamok. A legutolsó napon, a végső küzdelem előtt a lovat megáldja a pap egy ünnepélyes szertartás keretében a contrada templomában. A versenyt díszpompás, dobpergéstől kísért felvonulás, zászlódobálók bemutatója előzi.

A zsokék szőrén ülik meg a lovat, s a futam tumultusoktól, lökdösődésektől sem mentes. Sokszor előfordul, hogy a zsokét kivetik a nyeregből az ellenfelei, de igazából nem ő a fontos, hanem a ló. A ló lovas nélkül is megnyerheti a versenyt, s erre többször volt már példa. A győztes contrada minden lakója részt vesz az ünneplésben, a contrada főterén megterített asztalsorok mellett folyik a hajnalig tartó dínom-dánom, amelyre az éppen arra vetődő idegeneket is meghívják.