A firenzei farsang sokféle édességeinek a királynője ez a finom sütemény.

Krémmel vagy tejszínhabbal töltött változatban vagy egyszerűen töltelék nélkül árulják ilyenkor minden cukrászdában a ezt a süteményt.
Eredetileg egy zsírral feldúsított kenyértésztáról volt szó, mivel a tél   hagyományosan a disznóvágások ideje, sokszor még egy kis friss tepertőt is adtak hozzá. Nehéz ezt ma már elhinni, hiszen most mindenki egy naranccsal illatosított édességként ismeri.
A vanília, a narancs reszelt héja és a narancs leve csak később került be a nyersanyagok közé. Kezdetben nem is kifejezetten narancsot használtak, mivel ez a déligyümölcs Firenzére nem  jellemző, hanem a bergamottot, amely sokkal elterjedtebb volt errefelé. Ezeket a gyümölcsöket láthatjuk egyébként sokszor a szépséges zománcozott terrakotta díszítéseken a reneszánsz korban.
A firenzei cukrászok generációkon keresztül őrzött saját receptek  alapján készítik a vastag porcukor réteggel megszórt süteményt, s nem osztják meg a titkot senkivel.
Változnak az ízlések is, ma legtöbben már nem használják a sertészsírt, hanem vajat és olajat tesznek bele, s nem kelesztik kétszer a tésztát, ahogyan a szabályok előírták valaha.
Én azonban egy hagyományos recept megvalósításába vágtam bele, jól el is telt az idő vele, de a család értékelte a végeredményt!
Következzék tehát a recept.

Hozzávalók:
50 dkg liszt
20 dkg cukor
20 dkg zsír
2 tojás
1 narancs reszelt héja és kifacsart leve
2 dkg élesztő
2,5 dl langyos tej
Egy csipet só
Szerecsendió
Fahéj
Porcukor
Kakaó

A krémhez:
2 tojás
Fél liter tej
7 evőkanál cukor
2 evőkanál étkezési keményítő
2, 5 dl tejszín

Elkészítés módja:

30 dkg lisztet beleteszünk egy tálba, középen egy mélyedést alakítunk ki.
Kb 1,5 dl langyos tejben elkeverjük az élesztőt. Az élesztős tejet beleöntjük a liszthalom közepébe és egy homogén gombócot gyúrunk belőle.
Amikor ezzel megvagyunk letakarjuk a tésztát egy konyharuhával, meleg helyre tesszük a tálat és kb egy órán át  kelesztjük, hogy a kétszeresére dagadjon.
Eközben lereszeljük a narancs héját és kifacsarjuk a levét.
Egy tálba beletesszük a 2 tojást, a narancs levét, a cukrot. Habosra keverjük, hozzáadjuk a csipet sót, ízlés szerint reszelt szerecsendiót, fahéjat. Ezután hozzákeverjük a maradék lisztet és a maradék tejet.
Ezután apránként hozzáadjuk a zsírt és a reszelt narancshéjat. Csomómentesen összekeverjük.
Miután eltelt egy  óra vegyük elő az első tésztát,  amely időközben a duplájára dagadt. Apránként adjuk hozzá a második tésztaadagot, s jól dolgozzuk össze a két különböző állagú anyagot egy homogén, sűrű krémmé.
Egy kb 23-szor 30 cm nagyságú, magas oldalú tepsit sütőpapírral kibélelünk és beleöntjük a masszát. Letakarjuk egy konyharuhával és még kb két órán át meleg helyen kelesztjük.
Közben elkészítjük a tölteléket. Egy lábasba tesszük a tejet és a vaníliarudat, felmelegítjük forrásig,  de nem forraljuk fel.
Hagyjuk kihűlni. Egy lábasban csomómentesen összekeverjük a 2 tojást  a cukorral és a keményítővel, majd hozzáadjuk a vaníliás tejet. Állandó kevergetés mellett, alacsony tűzön kemény krémmé főzzük a folyadékot. Amikor megkeményedett letakarjuk és kihűtjük. Közben kemény habbá verjük a tejszínt, s amint kihűlt a vaníliás krém összekeverjük vele.
A két óra elteltével 180 fokos előmelegített sütőben kb 20-25 perc alatt aranybarnára sütjük a süteményt. Miután kisült hagyjuk kihűlni. Félbevágjuk és megtöltjük a krémmel, a tetejét vastagon megszórjuk porcukorral, a közepére pedig Firenze jelképét, a liliomot rajzoljuk meg kakaóval. Kb félórányira tegyük be a hűtőbe, mielőtt elfogyasztjuk.