Merénylet az Uffizi képtár ellen

1993 május 27-e éjszakáján egy robbanás törte meg a város csendjét, s ébresztette fel a firenzeieket.

Az Uffizi képtár mögötti szűk sikátorban a Cosa Nostra (a sziciliai maffia) egy időzített bombát helyezett el,  amelynek a detonációja öt emberéletet követelt. A környező házak romba dőltek,  egy óriás kráter keletkezett a merénylet színhelyén, elkeserítő kép tárult a néhány percen belül kivonult tűzoltók szeme elé.
A korabeli interjúkból, újságcikkekből kiderül, hogy milyen hihetetlenkedve reagáltak a firenzeiek a hírre, szinte sokkhatás alá kerültek, hiszen elképzelhetetlennek tartották azt,  hogy egy ilyen merényletre a békés és nyugodt Firenzében, Szicíliától több mint ezer kilométerre sor kerüljön.
A terrorcselekmény az 1992-93-as években végrehajtott, a maffia által elkövetett merényletek sorába illeszkedik be, amelyek az olasz állam ellen irányultak, a félelemkeltés és különböző engedmények kicsikarása   volt a cél.
S Firenzében ennek a stratégiának megfelelően az állami tulajdonú Uffizi képtárat választották ki célpontként, hiszen tisztában voltak vele, hogy szimbólum értékű  ez a választás: Ha akarják, képesek  megsemmisíteni Olaszország kincseit is.

A múzeum és a Vasari folyosó egyes részeit súlyos károkat szenvedtek, bár a leghíresebb reneszánsz festmények szerencsére sértetlenek maradtak.
A képtár néhány alkotása azonban ma is őrzi meg a sebeket. Egy flamand származású művész,  Gerrit van Honthorst Pásztorok imádását ábrázoló csodaszép festményét  türelmes és aprólékos munkával pici darabokból próbálták meg valahogyan helyreállítottani, de a mű így is csak halvány árnyéka önmagának.
1998-ban elítéltel kilenc maffiózót, akik részt vettek a a merénylet végrehajtásában, de még mindig vannak homályos pontok a történetben, tovább folynak a vizsgálatok és a nyomozások.
 

Az Uffizi mögött, a merénylet színhelyén egy emléktábla és egy a megbékélést szimbolizáló szobor emlékeztet minket a szomorú eseményre.