La Befana

Olaszországban a téli ünnepek lezárásaként január 5-i éjszakáján seprűnyélen repülve érkezik a „Befana”

Ez egy a boszorkányhoz hasonló figura, aki édességekkel és ajándékokkal tölti meg a gyerekek kandallókra vagy az ablakok közelébe kiakasztott üres harisnyáit és zoknijait. Azok a gyerekek akik az elmúlt évben jól viselkedtek, édességeket, apró ajándékokat kapnak, akik viszont nem egy fekete széndarabot (a szén ma egy fekete cukordarabbá változott, tehát senki sem jár rosszul). Nagyon emlékeztet ez a történet az Európa más országaiban ismert Mikulásra, aki a fekete széndarab helyett virgácsot osztogat a rendetlenkedő gyerekeknek.

Igazából a Befana csak a kinézetében hasonlít a gonosz boszorkányra, hiszen ráncos arcú, fogatlan, görbe orrú és hosszú fekete, rongyos ruhában, lebegő köpenyben, sötét fejkendőben, kitaposott cipőben közlekedik, a valóságban azonban egy kedves, jóságos anyóka.

Ki is ez a jóindalatú boszorka a hagyományok szerint?

Sokféle néphit, babona, szokás, pogány és keresztény hiedelem keveredik az alakjában.

Egyesek szerint az ókori római időkből örökölt figura. Az a legenda keringett akkoriban, hogy a téli napéjegyenlőséget követő tizenkét éjszakán titkzatos női figurák röpködtek a határban, a szántóföldek, az erdők, a mezők felett, így elősegítvén a bőséges és gazdag termést az elkövetkezendő évre. Diana, a vadászat istennője vezette őket vagy, más elképzelések szerint, egy kevésbé ismert istennő, Satia. Ebből a legendából származna a seprűnyélen lovagló női figura elképzelése.

A rongyokba öltözött öreganyóka mások szerint az óévet jelképezné, a már elhasznált, elrongyosodott napokat, a már megélt és megkopott pillanatokat. A seprű pedig nagyon sok népi hiedelemben a megtisztulás és az újjászületés szimbóluma, az új évre történő utalás.

Megint mások a kereszténységhez kötik a Befana alakját, a Három királyokkal hozzák összefügésbe ezt a mesebeli szereplőt. A bibliai elbeszélés szerint a titokzatos eredetű keleti bölcsek, a Három királyok, Gáspár, Menyhért és Boldizsár a csillagot követve indultak az újszülött Jézus megkeresésére. Mentek mendegéltek, s időnként útba igazítást kértek a vidék lakóitól. Egy alkalommal egy az út mellett álldogáló öreganyónál érdeklődtek, s arra kérték, hogy kísérje el őket Betlehembe, hiszen ajándékokkal érkeznek Jézust meglátogatni. Az anyóka elutasította a kérést, nem kísérte el őket, de a következő napon nagyon megbánta ezt, s hogy jóvátegye a bűnét ajándékokat osztva bekopogott minden házba. Azóta minden évben január 5-e éjszakáján végigjárja a világ összes gyerekét, s ajándékokat visz nekik, ahogyan a Három királyok tették Jézus esetében,