Húsvéti látványosság Firenzében

Húsvét vasárnapja Firenzében egy különleges élményt is tartogat az ide látogatóknak. Húsvét vasárnapján már a középkor óta egy érdekes szertartásra kerül sor a Dóm téren. Ez az úgynevezett "szekér robbantása".

Ez a különleges hagyomány az első keresztes hadjárat idejébe nyúlik vissza, amelyben Pazzino Pazzi, az egyik firenzei nemesi család sarja is részt vett. Ő mászta meg elsőként a hadak élén a meghódított Jeruzsálem falait, ő tűzte ki a keresztesek zászlaját. Ezért a hőstettéért a sereg vezére három, a Szent Sírról származó kovakövet ajándékozott a lovagnak. A háború befejezése után Pazzino Pazzi magával hozta az értékes ereklyét Firenzébe. Egy darabig a családi palotában őrizték a kőszilánkokat, majd a Szent Apostolok templomában, ahol napjainkban is tartják.

A hagyomány szerint a keresztes vitézek Jeruzsálemben Nagyszombaton együtt imádkoztak és szétosztották egymás között a megszentelt Tüzet (Fuoco Santo), a megtisztulás jelképét. Erre az eseményre vezethető vissza az a szokás, hogy a középkorban a Húsvét előtti szombaton Firenzében szétosztották a város lakóinak a Szent Tüzet. A fiatalok Nagyszombaton a Dómban gyűltek össze, ahol a Szent Földről hozott kovakövekkel csiholt Szent Láng égett egy tartóedényben. Mindannyian vittek magukkal egy fáklyát, amelyet a Szent Tűzből meggyújtottak. Ezt követően a fiatalok végigjárták Firenze minden egyes lakóházát, háladó énekeket harsogva, s megosztották a fáklyák lángjait mindenkivel.

Ahogyan telt az idő, úgy változott a szokás. Később már nem a fáklyák segítségével, hanem szekérrel hordták a lángot a város utcáin. Nem lehet tudni, mikor bélelték ki először a szekeret petárdákkal, de valószínűleg a XIV század végén már így rendezték meg az ünnepet. A menet megszervezése, a szekér kiállítása, s a tűz széthordása a Pazzi család feladata volt, ők vállalták magukra az esemény szervezésének a költségeit is.

1478-ban azonban a Pazzi család sikertelen merényletet követett el a Mediciek ellen, s kegyvesztett lett. Ennek következtében a Mediciek beszüntették a korábban annyira kedvelt szertartást. A firenzeiek azonban ragaszkodtak a régi látványossághoz. Így 1494-ben, amikor a Medici család tagjait egy időre elűzték a városból, ismét felelevenítették a régi hagyományt, a szekérrobbantást. Ismét a Pazziak vették a kezükbe a szertartás irányítását.

A szekerek kezdetben nagyon egyszerű, dísztelen, fatákolmányok voltak. Nem sok gondot fordítottak a díszítésükre, hiszen a robbantás során szinte mindig leégtek, s minden évben új szekeret kellett készíteni. Végül a Pazziak úgy döntöttek, hogy egy háromemeletes, sokkal erősebb, díszesebb és strapapíróbb alkalmatosságot építenek, amelyet évszázadok óta még ma is használnak.

Hogyan zajlik a szertartás?                                                                                                                          

Húsvét vasárnapján a szekeret színes, történelmi kosztümökbe öltözött szereplők sorfala között két virágkoszorúval díszített fehér ökör bevontatja a Dóm térre, a Keresztelőkápolna és a Dóm közötti területre.Ezután az ökröket elvezetik, s szekeret hozzákötik egy fémhuzal segítségével a Dóm főoltára előtt felállított oszlophoz.

A fémhuzal kb 7 méter magasan húzódik. 11.00 órakor az ünnepi mise végén, a szertartást végző pap meggyújt egy kanócot, amely egy galamb formájó kis rakétára van rögzítve, éppen ezért a neve Colombina (Kis galamb). A rakéta elindul a huzalon, sisteregve végigszáguld rajta, s végül elér a szekéren elhelyezett tűzijátékokig, s berobbantja azokat. Elkezdődik a pirotechnikai látványosság, amely kb 20 percig tart. Időközben a Colombina visszatér a huzalon a kiindulási helyre, az oltár elé. Ha a galamb megakad, nem gyújtja be a szekeret vagy leáll visszafelé menet, ez egy nagyon rossz jel. Rossz termést, éhínséget vagy valamilyen más katasztrófát jelent a firenzei hiedelem szerint. Legutoljára 1966-ban, a legnagyobb árvíz évében fordult ez elő, a Colombina már előre jelezte a katasztrófát.