Castello Sammezzano

Mintha az Ezeregyéjszaka meséinek a helyszínén járnánk, pedig Toszkána kellős közepén, Firenzétől mindössze 30 kilométerre található ez a Kelet hangulatát idéző kastély.

 

Sajnos már kb 30 éve senki földjének számít, elhagyatott és pusztulófélben van, mivel nem jelentkezett senki sem, aki vállalná a helyreállítását és az újbóli megnyitását. Éppen ezért csak nagyon ritkán látogatható, rendkívül nehéz ide bejutni, de vasárnap szerencsénk volt, s végre belülről is megcsodálhattuk ezt a mesébe illő rezidenciát.

A kastélyt Ferdinánd Panciatichi Ximenez márki álmodta meg a XIX. század negyvenes éveiben, aki imádta Ázsia kultúráját, sokszínűségét, s a már korábban létező rezidenciát az arab építészetet utánzó stílusban akarta újjáépíteni.

A márki 40 éven keresztül tervezte, finanszírozta és építette az álmainak a kastélyát, s ennek eredményeként egy a világon teljesen egyedülálló, több kultúrának a jellemzőit egyesítő varázslatos keveredés jött itt létre. A toszkán tájba beillesztett mór stílusjegyeket felmutató, de az ókori kultúrára is utaló épület született itt meg.

A kastély 65 termei közül a leglátványosabbakat maga a márki tervezte meg, aki csodálta a kelet világát, de sohasem adatott meg neki a lehetőség arra, hogy saját szemével is megcsodálhassa az arab kultúra remekműveit. Csak albumok és illusztrációk segítségével tanulmányozta ezt a világot.

A termekben az arab épületekben megszokott geometrikus és a növényvilágra utaló gazdag díszítő elemek, stukkók és domborművek, kerámia mozaikok, miniatűr kupolák váltakoznak. Minden egyes falfelületet aprólékos dekorációk borítanak.

Talán a legmagávalragadóbb a Pávás terem, amelynek a mennyezeti ívei a szobának nevet adó madár kiterjesztett farkának a mintáit utánozza.

Nem mindenhol a színek dominálnak, a fehér teremben például a domborművek gazdagsága határozza meg a helyiség arculatát.

A kastélyt egy szintén elég elhanyagolt állapotban lévő óriási park veszi körül, amelyben néhány évszázados sequoia óriás emelkedik, amelyek magassága meghaladja a 35 métert. Ezek közül az "ikerfák" tűnnek ki 50 méteres magassággal és 8,4 méteres átmérővel. Ez a faóriás az egyik legértékesebb védett fa egész Olaszországban.

A XX. században sokáig egy luxushotel működött az épületben magában, a kertjében pedig egy elegáns kávézó. 1990-től Csipkerózsika álmát alussza a hely, arra várva, hogy valaki új életre ébressze. Reméljük, hogy valaki vállalkozni fog erre a feladatra.