Misericordia, egy ősi jótékonysági szervezet Firenzében

Misericordia, a "megszentelt kenyérkék szertartása"

Január 20-a, a különösen a különböző járványok idején nagyon népszerű Szent Sebestyén napja, aki Diocletianus római császár keresztényüldözéseinek idején halt mártírhalált.

A világ egyik legősibb jótékonysági szervezete, a firenzei Misericordia is őt választotta védőszentjének, s így január 20-án egy nagyon régi időkbe visszanyúló ünnepségre kerül sor a Misericordia Dóm téren levő székháza előtt. Ez a megszentelt kenyér szétosztása a város lakói és a rászorulók között egy ünnepélyes mise kíséretében. Sajnos most már második éve nem rendezték meg ezt a szertartást, sőt ebben az évben 1551 óta először a misét sem tartják meg a firenzeiek nagy bánatára, úgyhogy a képek még a Covid előtti időszakból származnak.

A szentelt kenyér megosztása a rászorulókkal a hit, a felebaráti szeretet és a közösséghez tartozás jelképe. 2020-ban több mint tizenkilenc mázsa kenyér jutott el az önkéntesek révén a nélkülözőkhöz.

S ennek a szertartásnak a kapcsán érdemes szót ejteni erről a jótékonysági intézményről is. A "Misericordia" szó jelentése "könyörületesség", "irgalmasság". A Misericordia tagjai már több mint 700 éve betegszállítassal foglalkoznak, s a mostani rendkívüli helyzetben is kiveszik a részüket a munkából.
1244-ben alakult meg ez a szeretetszolgálat kezdetben azzal a feladattal, hogy elkísérje az utolsó útjukra azokat a nincsteleneket, akiknek nem volt pénzük még a temetésre sem. Hamarosan azonban más tevékenységekkel is elkezdenek foglalkozni, pl a betegek elszállításával az ispotályokba.
A legenda szerint 1363-ban egy Piero Borsi nevezetű hordár a sokat káromkodó munkatársai megbüntetésére egy bírságot vetett ki. Minden egyes csúnya szó után fizetniük kellett, s elég szabad szájúak lehettek a szállítómunkások akkoriban, mert rekord idő alatt annyi pénz jött össze, hogy 6 személyhordó kosarat tudtak vásárolni, amelyekkel a betegeket elszállítottak az akkori kórházakba. Így kezdődik a mentős munka. Különösen fontos volt a szerepük az egymást követő számtalan pestisjárvány idején.
A Misericordia tagjai az alapszabályok szerint nem lehettek szerencsejátékosok, uzsorások és istenkáromlók. Az önkéntesek mottója: "Dio ve ne renda merito", azaz egyszerűen csak "Isten fizesse meg". A "fratelli" (testvérek), a szervezet tagjai nevezik így magukat, bő fekete földig érő csuhát viseltek, fekete, az arcot teljesen elfedő csuklyával, hogy senki se ismerhesse fel őket, hogy senki se hálálkodjon nekik, hiszen a jótékonykodás, az önzetlenség nem vár köszönetet, név nélküli. A jótevő ismeretlen marad.
A patrónusuk Szent Sebestyén, akinek az ünnepén, január 20-án minden évben a székhely előtt megszentelt kenyeret osztanak szét a város lakói között.
A megalapítástól kezdve mind a mai napig nagyon népszerűek. Rengetegen támogatják a tevékenységüket az egyszerű polgároktól kezdve a város uralkodóiig.Sok adományt kaptak maguktól a Mediciektől is. 1576-ban I. Ferenc Medici nagyherceg, a Misericordia tisztelője
néhány a Mediciek tulajdonában álló épületet ajándékozott a szeretetszolgálatnak a Dóm tér egyik sarkán, s azóta is ott van a székhelyük.
A kezdeti időszakban használt textíliával bélelt hordozó kosarakat a hordágyak, majd a ló vontatta szekerek váltották fel, a 20. század első felétől pedig az egyre korszerűbb mentőautók.
Ma is szinte minden családban van valaki, aki a Misericordia tagja. Minden "fratello" (testvér) szolgálatnak tekinti ezt a tevékenységet, fizetség nélkül, szabadidejükben, a turnusokat egymás között beosztva járják a mentőkön a várost, mindig a betegek, a legrászorulóbb, a legelesettebb emberek szolgálataban, s éppen ezért nagyon népszerűek, rengeteg szponzor támogatja őket. Kihelyezett tagozataik vannak az egész városban valamint Toszkánaban is.