A zongora feltalálója

Tudtátok, hogy a zongorát is Firenzében találták fel?

S tudjátok, hogy Firenzében létezik egy különleges zeneakadémia, ahol korabeli zongorákon koncerteznek a művészek?

A 17. század közepén született Padovában Bartolomeo Cristofori,  az egyik legtehetségesebb hangszerkészítő mester  Európa történetében. 
1689-ben Ferdinánd Medici, az akkori Toszkán nagyherceg fiának az udvarába került, s ettől kezdve Firenzében tevékenykedett. Nemcsak a hagyományos hangszerek készítésével foglalkozott, hanem újdonságok feltalálásán is törte a fejét.
A 17. század végén a zenészek már használták a csembalót és a klavikordot, de ezeknek volt egy nagy hátrányuk: nem lehetett rajtuk igazán hangerő-különbséget játszani. A csembaló mindig nagyjából ugyanúgy szólt, akár finoman, akár erősen nyomták le a billentyűt. A zeneszerzők viszont egyre kifejezőbb, érzelmesebb zenét akartak írni.
Bartolomeo Cristofori azzal kezdett kísérletezni, hogyan lehetne egy billentyűs hangszeren szabályozni a hangerőt.
Cristofori találmánya az volt, hogy a húrokat ne pengető mechanika (mint a csembalónál), hanem egy kis kalapács üsse meg.
Az első hangszer neve hosszú és kissé furcsa volt:
„gravicembalo col piano e forte”, vagyis „csembaló, amely tud halkan és hangosan is szólni”. Cristofori első zongorái kb. 1700 körül készültek. S ezek az első kísérleti hangszerek majd az évek során számos fejlesztésen mentek keresztül, míg végül a modern zongorák kialakultak.

Bartolomeo Cristofori története megihletett  egy zenebarát  társaságot is Firenzében, akik Alberto Milla vállalkozó pénzügyi támogatásával 1989-ben megállapították a Bartolomeo Cristofori Akadémiát, amely  teljes egészében a zongorára és zongoraművészetre koncentrál.
Az oktatás során, a koncertek és mesterkurzusok idején az itt tanuló növendékek és az itt fellépő művészek korabeli hangszereket használhatnak, hiszen egy különleges korabeli zongorákat tartalmazó gyűjtemény is található ebben a firenzei intézményben.

S a hagyományos múzeumokhoz képest a különbség az, hogy ezek tökéletesen működnek, tehát például egy Beethoven darabot egy a Beethoven korából származó hangszeren lehet eljátszani.
A világ minden részéről érkeznek ide zongoraművészek, s a múzeumban kialakított koncertteremben természetesen koncerteket is rendeznek.
A hangszerek állapotáról és "jólété­ről' pedig az Akadémián működő restauráló műhelyben dolgozó szakemberek gondoskodnak.