Látnivalók és élmények idegenvezetéssel
Kérdése van?
+39 328 7217096

A Pitti palota és a Boboli kert

A Pitti palota homlokzata

A monumentális épületet, amely az Arno bal partján, az Oltrarno városrészben áll, a XV. század közepén kezdték el építeni az egyik leggazdagabb firenzei kereskedőnek és bankárnak, a Medici család vetélytársának, Luca Pittinek a megbízásából. Az építkezés azonban pénzhiány miatt félbemaradt. A félig kész palotát 1540-ben Eleonora da Toledo, I. Cosimo Medici nagyherceg felesége vette meg, s idehelyezte a Medici család székhelyét a Palazzo Vecchio épületéből. Ezt követően egészen a 17. század első feléig bővítették, szépítették az egykor viszonylag szerény rezidenciát, míg végül elérte a ma is látható kiterjedését a palota. A Medici család kihalása után a Habsburg nagyhercegek is itt éltek, s 1865 és 1871 között, amikor Firenze az újonnan megalakult Olasz Királyság fővárosa, itt rendezkedett be az első olasz király, II. Viktor Emanuel az udvartartásával.

Az inkább egy komor várnak tűnő széles homlokzatú palotát rusztikus kváderkövekkel rakták ki, a földszinti ablakok hercegi koronával dekorált, oroszlánfejes elemekre támaszkodnak.

A képtárMa a palotában különböző múzeumok kaptak helyet. A leghíresebb a Galleria Palatina, a palota képtára. A képtár megőrizte a barokk kori családi gyűjteményekre jellemző freskókkal, stukkókkal és szobrokkal díszített pompás teremsorait, a berendezés a tulajdonosoknak, a Medicieknek az ízlését tükrözi. Felbecsülhetelen értékű reneszánsz és barokk kollekcióval rendelkezik.

Raffello és a szebbik nem, az édesanyja és a szerelmei»

Itt őrzik a világ leggazdagabb Raffaello gyűjteményét, ezenkívül Rubens, Tiziano, Caravaggio, Tintoretto, Van Dyck alkotásakot láthatunk itt ugyanabban Pietro da Cortona freskóia környezetben, ugyanabban az elrendezésben mint a Medici dinasztia korában. Ezért egyedülálló ez a múzeum, mintha visszarepülnénk az időben a barokk korba, amikor a Medici család tagjai itt éldegéltek, s mindegyikük a saját ízlésének megfelelő műtárgyakkal és bútordarabokkal rendezte be a saját lakosztályát. Ma is láthatóak még az eredeti barokk freskók a legelegánsabb termekben, amelyeket az egyik legnépszerűbb itáliai barokk festő Pietro da Cortona és a műhelye készített a 17. század közepén. A mitológiai témájú mennyezeti freskók a Medici dinasztia történetére utalnak, szoros összefüggésbe hozva az ókori isteneket és hőseket a korabeli szereplőkkel. A falakat egymás hegyén hátán, a padlótól a mennyezetig aranyozott keretes csodaszép festmények borítják, szinte lehetetlen eligazodni a művek sokaságában. Egy modern képtárban ilyen elrendezéssel nem találkozhatunk, itt viszont a cél a korabeli gyűjtők ízlése szerint bemutatni a mai látogatónak a termeket.

 

Raffaello: X. Leó pápa arcképe»

A leghíresebb alkotások között meg kell említenünk Raffaello egyik Madonnáját (Madonna della seggiola) és A fátylas hölgy című képét, Rubens a Háború következményeit és a Négy filozófust ábrázoló alkotásait, Tiziano La Bella, A kékszemű fiatalember és a Mária Magdolnát ábrázoló festményeit. Az egységes ízlést és stílust tükröző díszítések, a freskók, a festmények, az aranyozott stukkók, az egymásba nyíló termek látványa lenyűgöző. Képet nyerhetünk egyrészt a Mediciek pompaszeretetéről, másrészt a gyűjtőszenvedélyükről a termeket végigjárva.


 

A királyi lakosztály egyik termeA képtár folytatása a Királyi lakosztály, amely az elnevezését annak köszönheti, hogy II. Viktor Emanuel használta ezeket a helyiségeket abban a rövid iszakban (1865-1871), amikor Firenze az Olasz Kiráyság fővárosa volt. A zöld, a sárga, a kék szalonokon, a tróntermen, a dolgozószobán, a hálótermeken végigsétálva megcsodálhatjuk a 19. századból ránk maradt selyem tapétákat a falakon, a súlyos függönyöket, az elegáns berendezési tárgyakat, a festményeket, amelyeknek egy részét a Mediciek illetve a Habsburgok korából örökölte a Savoyai dinasztia.

                                                                                                                                                     Lorenzo Medici a művészeivel
 

A palota földszintjén, a bejárattól balra, ahol a Medici nagyhercegek korában a nyári lakosztályok kaptak helyet, most a Nagyhercegek kincseivel ismerkedhetünk meg szintén barokk stílusú, remek freskókkal kifestett monumentális termekben. A freskók közül kiemelkednek azok, amelyek Lorenzo Medici mecénási, művészetpártolói tevékenységét szemléltetik. Látjuk „Il Magnificót” a művészeitől körülvéve, filozófusok, költők társaságában. Ezenkívül ezüsttárgyakat, ékszereket, porcelánokat, gemmákat s más dísztárgyakat állítottak itt ki.


 

Az utolsó emeleten elhelyezkedő Modern művészetek gyűjteménye pedig a XIX. századi, elsősorban toszkán festészetről nyújt átfogó képet.

A ruhatörténeti kollekció

Ha valakit a divat érdekel, akkor semmiképen sem szabad kihagyni a Boboli kert felé eső szárnyban a Divattörténeti múzeumot. Különböző korok és különböző divattervezők öltözékeiből álló óriási kollekció van a múzeum birtokában, de helyhiány miatt egyes témákat kiválasztva, két évenként cserélik a múzeum anyagát. Egyes időszakokban a női divat történetét követhetjük nyomon a 18. század végétől a napjainkig, máskor a különböző filmekhez, színházi előadásokhoz felhasznált ruhaköltemények kerülnek sorra, megint máskor pedig egy-egy divattervezőre koncentrálva szervezik meg a kiállítás anyagát.


 

A Boboli kert felső terasza mellett egy Porcelángyűjteményt is megcsodálhatnak a látogatók, elsősorban a Habsburg család korából származó pompás étkészletekkel valamint német és francia manufaktúrák remekeivel.


 

 

Boboli kert

A Boboli kert amfiteátruma
 

A Pitti palota mögött terül el az olasz kertművészet remeke, a domb tetejére felkapaszkodó óriási park, a Boboli kert. Tribolo tervei szerint kezdték el a munkálatokat Eleonora Medici kívánságára a XVI. század közepén. A kert szépítése, bővítése a XVII századig folytatódik, s a művészet és a természet harmonikus együttéllésének a nagyszerű példáját mutatja.

Az ókori szobrokkal, szökőkutatakkal díszített kert legmagasabb pontjáról felejthetetlen kilátás nyílik a városra. Az Óceán szoborTöbb órát vesz igénybe a kert minden sarkának a felfedezése. A legrégebbi rész a palota mögött, annak tengelyében emelkedik teraszosan a domb teteje felé, az amfiteátrumon keresztül, majd a Neptun szökőkút mellett elhaladva érünk fel a Bőséget jelképező szoborhoz, Giambologna alkotásához, amely uralja a kert felső részét. S ha még tovább szeretnénk menni, akkor kiérünk a felső teraszra, ahol a Porcelángyűjtemény található. Innen nem a belvárosra, hanem a Firenzét övező olajfákkal és ciprusokkal borított szelíd dombokra és a régi városfalakra nyílik gyönyörű kilátás.

Buontalenti barlangA kert palotától távolabbi részében egy mesterséges tó közepén kialakított szigeten, tavasztól őszig citrusokkal körülvéve az Óceánt jelképező szobrot találjuk, amelyhez egy fasorral szegélyezett meredek sétány vezet. Nem messzi innen a „Limonaia”, azaz a „Citromház” található, ahol telente a park déligyümölcseit őrzik.

A kijárat felé vezető úton pedig a Buontalenti barlangra bukkanunk (Grotta di Buontalenti). Egy nagyon érdekes mesterséges barlangról van szó, amelynek a falait hamis cseppkőképződmények, növényeket és állatokat, emberi figur

2018. © firenze-latnivalok.hu ● Idegenvezetés Firenzében, Toszkánában ● Minden jog fenntartva!