A firenzei rózsakert

A firenzei rózsakert és a belga származású művész, Folon szürrealista szobrai

Ha valaki egy szokatlan nézőpontból, szinte kéznyújtásnyi távolságból szeretne Firenze panorámájában gyönyörködni, akkor nincs jobb választás a Michelangelo tér és a Szent Miklós negyed közötti domboldalon fekvő romantikus rózsakertnél. A Michelangelo térről a belváros felé ereszkedve egy alig észrevehető, egyszerű rácsos kapun át lehet megközelíteni ezt a rejtett csodát. Egy szempillantás alatt egy másik dimenzióba kerülünk a Michelengelo tér nyüzsgése után. Halkan csörgedező szökőkút fogad minket a bejárat mellett, s mindenfelé színpompás és illatozó rózsatövek. Majdnem 350 különböző fajtájú és eredetű rózsa nyílik itt májusban és júniusban, elkápráztatva az ide betérő látogatókat.

Nemcsak ebben az időszakban érdemes azonban ezt a kertet felkeresni, hiszen a rózsákon kívül más virágok, citrusfélék, árnyas fák is díszítik a parkot. A domb alsó részén, a kijárat mellett pedig a japán hangulatból is egy kis kóstolót kapunk, mivel 1998-ban Kyoto, Firenze testvérvárosa egy picike japánkerttel lepte meg Firenzét.

Korábban csak a rózsavirágzás idején tartották nyitva, azonban 2011 óta egész évben látogatható, mert akkor kerültek ide egy belga származású művész, Jean-Michel Folon rendkívül költői, finom, érzékeny, szürreális szobrai. A művész a Belgiumban eltöltött gyerekkora után, 20 évesen a művészvilág kellős közepébe, Párizsba költözik, ahol többek között Picassóval is megismerkedik. Itáliában is nagyon otthonosan mozog. Első alkalommal 20 éves korában autóstoppal járja be az országot és azonnal beleszeret Toszkánába. Ez az első emlék mély nyomokat hagyott benne, ezt követően eltéphetetlen szálak fűzték őt Firenzéhez, Toszkánához, s egész Itáliához. A világhírű olasz rendező Fellini barátja, részt vesz a siénai Palio eseményén (a Siena főterén minden évben kétszer megrendezésre kerülő lovasverseny), az egyik évben a nyertesnek járó zászló művésze. 2005-ben az egész életművét bemutató több mint 300 alkotást felvonultató kiállításának a helyszínéül pedig a firenzei Forte Belvederét és a Palazzo Vecchiót, a Városházát választotta.

A végakarata szerint 12 szobrát a rózsakertnek adományozta, ő maga választva ki a művek pontos helyét. Az illatozó, színes rózsák fantasztikus hátteret nyújtanak az itt kiállított szürreális szobroknak. A kedvencem az óriási bőrönd, amelyen át képeslapszerűen megjelenik Firenze valamint a domboldalon, a növények árnyékában összegömbölyödve alvó cica és az arc nélküli, kalapos emberke, aki a padon ülve, az emlékeiben elmerülve csodálja Firenze látképét.